Benjamin Netanjahu szerint a nyugati vezetők, akik tűzszünetre szólítanak fel Gázában, következetlenül támogatják Izrael deklarált háborús célját, a Hamász elpusztítását.
Az izraeli miniszterelnök szerint nem lehet egyszerre támogatni a Hamász felszámolását, valamint ezzel egyidejűleg a háború végét is követelni.
Az Orbán-kormány és az EU közötti komoly feszültségekről ír a Guardian, a Reuters és a Der Standard. A luxemburgi külügyminiszter felteszi a kérdés: összeegyeztethetőek-e az EU és Orbán Viktor nézetei. Ukrajna támogatásának jövője a téma a Washington Post és a Bloomberg egy-egy cikkében. A hírügynökség egy másik írása Európa geopolitikai súlyát (a szerző szerint: súlytalanságát) elemzi. Alkalmas-e Benjamin Netanjahu országa vezetésére és a válság kezelésére, ezt a kérdést teszi föl a Guardian. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Lejárt a két hónapos szükségállapot határideje, amelyet október hetedikén a Hamász terrortámadás után rendeltek el Izraelben, ezért az igazságügyi miniszter december elsejétől megszüntette azt. Így újrakezdődhetett Benjamin Netanjahu miniszterelnök korrupciós pere, amely 2020 januárjában indult csalás, bizalommal való visszaélés és megvesztegetés miatt. Hivatalban levő miniszterelnök még sohasem került ilyen helyzetbe Izraelben.
Egyebek közt a Politico, a Guardian, és a Die Presse is az ukrán EU-csatlakozási terv és Ukrajna támogatása körül kialakult uniós konfliktusokat tárgyalja, benne Orbán Viktor és magyar EU-s pénzek szerepét. Az osztrák lap szerint az Uniónak van B terve, ha a magyar miniszterelnök keresztbe fekszik a terveknek. A Süddeutsche Zeitung Budapestről tudósít a nemzeti konzultációról. Két háborút is vív Benjamin Netanjahu, állapítja meg a Washington Post, kérdés, képes-e ezeket megnyerni. Paul Lendvai Sebastian Kurz, a Washington Post Donald Trump visszatérésének esélyeit latolgatja. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Netanjahu kiterjesztené Izrael ellenőrzését Gázára, míg Mahmúd Abbász egy független palesztin állam létrehozását követeli.
Az eredeti tervek szerint ma vonták volna fel a a svéd zászlót a NATO-központban, ehhez képest nem tudni, mikor kerülhet erre sor. EU-ügyben Orbán Viktor a rossz, Bóka János a jó rendőr. Hozott-e bármi eredményt az Orbán–Michel-találkozó? Mi legyen Ausztria Bulgáriával és Romániával szembeni schengeni vétójával, és mi lesz Ukrajna nyugati támogatásával? A gázai hadműveletek folytatásáról beszélt Benjamin Netanjahu, és a konfliktussal kapcsolatos nézeteiről írt Bernard-Henri Lévy filozófus is. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Die Presse szerint Orbán Viktor az uniós kilépéssel kokettál. A Times és a Washington Post a gázai konfliktus jelenlegi állását értékeli. A Guardian szemleírója az Ázsiában gyorsuló atomfegyverkezési versenyt elemzi. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Ezzel kiváltották Izrael felháborodását.
Korábban nem kezdik meg az elrabolt túszok szabadon bocsátását.
Több magyar bank is engedelmes kiszolgálója lett Orbán Viktor törekvéseinek, írja a Die Presse. Megkaphatja-e az EU-s pénzeket a magyar kormány, ha éppen újabb hadjáratot indított az Unió ellen, teszi fel a kérdést a Bloomberg. Mennyire hiteles a magyar kormány deklarált harca az antiszemitizmus ellen, kérdezi a Politico. A Süddeutsche Zeitung szerint a szlovák kormányfő igazolja a megválasztásához kapcsolódó nyugati félelmeket. Egy brit katonai szakértő óva inti a Nyugatot attól, hogy az hagyja elvonni a figyelmét Ukrajnáról. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel évekig baráti kapcsolatot ápoló orosz vezetők inkább a palesztinok mellé állnak, Putyin sem ítélte el a Hamász október 7-ei terrortámadását.
Nem csak a brit lap, hanem többek közt az osztrák külügyminiszter és egy magas rangú brit katonai vezető is megszólalt az izraeli válság ügyében. A Washington Post szerint az első atombomba ledobása óta nem volt olyan veszélyes a nukleáris verseny, mint most. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az izraeli hadsereg szóvivője által elmondottakban az izraeli zsidóság döntő többsége bízik.
Az izraeli miniszterelnök azt is mondta a CNN-nek, hogy Washington kérése ellenére nem fog hosszabb, többnapos "humanitárius szüneteket" bevezetni, ha izraeli túszok "nagy csoportjai" kiszabadulnak.
Izrael folytatja a háborút, amelynek Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint két célja van: a Hamász "felszámolása" és a túszok kiszabadítása. A Hamász közben közölte, hogy felfüggeszti a túsztárgyalásokat az al-Shifa kórház ügyének izraeli kezelése miatt. A kórházból Netanjahu szerint a betegek szabadon távozhattak egy 8 órás időtartamra megnyitott evakuációs folyosón. Bár Ferenc pápa is tűzszünetet sürgetett, Izrael erre nem hajlandó. Percről-percre tudósításunk a háború híreiről.
Az izraeli miniszterelnök szerint azok a bűntettek, amelyeket most a Hamász a Gázai övezetben visz véghez, holnap akár Párizsban, New Yorkban vagy bárhol máshol a világban megtörténhetnek.
A háború még tart, "de ez már a Hamász végének kezdete" – állapította meg Benjamin Netanjahu.
Csúszik a négy naposra tervezett tűzszünet kezdete Izrael és a Hamász között, amelynek során izraeli túszokat és Izraelben bebörtönzött palesztinokat adhatnak át egymásnak a háborús felek.
A Hamász fegyverszünetért cserébe adhat át túszokat Izraelnek.
